

Nem jelentem ki, hogy csak a klasszikus cipőket szeretem. Tegnap megcáfoltam azt is, hogy ragaszkodnék az ultramodern és aktuális cipődivathoz. A vintage René Caovilla elegáns papucscipőt, nagy izgalommal várom. A vintage járó alkalmatosságok gyakran nagyobb "szerelmeim", mint az újak.
Térjünk vissza Joy Chen alkotásaihoz.
Ő egy nagyon sokrétű művész és most leginkább arra gondolok, hogy a geometriai és letisztult munkái és a jól strukturált cipői, akár festőművészi és szobrászi múltjára is visszavezethető. A San Fracisco Academy of Arton végzett.
Ennek köszönhetően szinte építészeti pontosságú cipőket tár a szemünk elé, amelyek nem hagyják figyelmen kívül a kényelmet se.

Kipárnázott talpak, pihekönnyű súly és formatervezett sarkak a fő ismertető jegyei. Szereti mellőzni az aktuális divathóbortokat, de mégis képes olyan sarkú cipőket alkotni, amelyek meghódítják a lábbelik "szerelmeseit". A sarkakat (amik nála szobrásziak) a nők lábaihoz hasonlítja. Mindegyiknek van egy saját egyéni alakja és stílusa.
Mielőtt belevetette magát a lábbeli tervezésbe, részt vett rengeteg cipőbemutatón és dolgozott pár kínai cipőgyárban is.
Elmondása szerint minden évszaknak van egy története a terveiben.

Szeretne a későbbiekben - ha erre módja nyílik - Helmut Langgel és Jil Sanderrel dolgozni.
Egyelőre csak a hölgyek lábát részesíti előnyben, mert egy abszolút maximalista művész, akinek a tökéletesség a legfontosabb, mielőtt új és nagyobb volumenű alkotói munkába fogna.
http://www.glorychen.com/
No comments:
Post a Comment
Share some love leave a comment!
Ƹ̵̡Ӝ̵̨̄Ʒ