Igen, igen! Ő volt: Nicholas Kirkwood.
Most egy hasonló tehetségről ejtenék pár szót - akiért a közelmúltban lettem odáig és vissza! Nem marad el a végén a gyönyörködés se, de azért remélem olvasni is érdemes "engem". A szöveg JC Report, Erin Magner riportjából is táplálkozik.
Egy bizonyos pontnál egy cipő már több, mint ami a hivatalos célja! Műalkotássá válik a mívessége az anyaga és a díszítése által. Chrissie Morris cipői is ilyenek - igazi mesterművek.
Chrissie Morris is alig egy éve debütált a cipőiparban és a cipőgyártás Mekkájában - Itáliában (Milánó) tanulta ki a mesterséget.
Tanulmányok: Liverpool John Moores University (azonban nem a cipőkészítés volt a szakiránya, hanem a kötöttáru)
Az egyetem után Milánóba ment a mesterséget gyakorolni, de olyan fordulatot vett, hogy az ottani bőrök "szerelmesévé" vált. Mit mondhatnánk - hála Istennek! Kár lett volna, ezért az igazi tehetségért, ha nem ajándékoz meg minket ilyen darabokkal! (már csak a szemnek is simogató a látványuk, milyen lehet a lábunkon tudni?)
A két mesterséget nem is akarja elválasztani - még gondolatban sem - Chrissie Morris. Mind a kötöttárunál, mind a cipőtervezésnél minden a részleteken múlik.
2007-ben a spanyol Sinela Gallery saját cipőtervezőjének bérelte fel, de a neve alatt adhatta ki a cipőit.
Jellemzői:
- amikor az olasz és a brit kultúra egyesül - ezt nyilván el tudjátok képzelni :)
- luxus
- '60-as évek
- modernség
- finom- és különleges bőrök használata
- mértani pontosság
- kristályok
- platform
“My shoes are for women like me, my mother, my sister—strong women with strong personalities, who like beautiful things.”
